Önmagadat vagy másokat szereted?

Amíg valaki másnak, vagy másoknak az igényeit próbálod kielégíteni, megoldani a problémájukat, boldoggá tenni őket, addig olyan lesz az életed, mintha a feneketlen kútba öntögetnéd a vízet.
Amíg valaki nem rendelkezik belső erőforrással, feleleősségvállalással, elkötelezettséggel a saját életében, addig csak töltögeted bele az energiát, a pénzt, az időt, a szeretetet, az odafigyelést, a törődést, addig az mind elfolyik.
Amíg ingyen adsz, nem kell érte megdolgozni, nincsenek határok, addig az nem lesz értékes senki számára sem. És ebben a senkiben Te magad is benne vagy.
Akkor adsz mindent oda, amikor a saját erőforrásaidnak számodra sincs értéke.
Kitől várod az értékelést, ha nem adod meg magadnak?
Mi kellene ahhoz, hogy előbb Te add meg magadnak azt a tiszteletet, értékességet, ami szeretnél lenni mások szemében is?
Ha valaki nem tisztel meg azzal, hogy azért amit adsz cserébe betatja az általad létrehozod szabályokat, akkor miért adnál oda neki?
Te hol nem tartod be a saját szabályaidat?
Lennél Önmagad legnagyobb rajongója, tisztelője, az életed nagy szerelme és a legnagyobb csodálója?