A se veled, se nélküled kapcsolatok függősége

Szerelem vagy függőség?

Nem hiszem, hogy bárki is valaha össze tudná foglalni ezeknek a kapcsolatoknak a gyökereit teljességgel, pedig egyre többen élik ezt napjainkban. A függőség szóról egészen más dolog jut az eszünkbe először, és el sem tudjuk képzelni, hogy a se veled se nélküled kapcsolatokban a kötődni akaró- a kapcsolatot megtartani, fenntartani akaró fél - függőségben szenved. Ez a kapcsolati dinamika, és a megélt érzésekkel, és az azok által kiváltott testi érezetekkel ( a stresszhormonok, az adrenalin, és endorfin termelődés változásával) egy idő után pontosan ugyanolyan függőséget hoz létre a testben, mint a drogosokban a drog, vagy az alkohlistákban az alkohol. Amikor egy se veled se nélküled kapcslaltban folyamatosan megéled az elutasítás- elfogadás libikókáját, az érzéseid, is folyamatosan változnak. Amikor elfogadás van, szárnyalsz, boldog vagy, szeretettenek, helyesnek, jónak, szerethetőnek érzed magad. Amikor a másik elutasít, akkor rossznak, hibásnak. Ezek az érzések folyamatosan változnak, egyre nagyobb s nagyobb amplitúdóval.

Az érzések testi érzeteket váltanak ki..... hol pillangók repülnek a gyomrodban a nagy újraegymásrataláláskor, hol meg a gödör mélyéről kanalazod össze magad. A folyamatos ok nélküli ( vagy éppen mondvacsinált okokból) történt elutasítások teljesen alássák az önbizalmadat, és az önértékelésedet. Összezavarnak, megzavarják a tisztánlátásodat. Elérsz arra a pontra, hogy tojáshéjakon lépdelsz, nehogy valamivel megbántsd vagy olyat mondj amitől sarkon furdul. Jelzem, teljesen felelsleges, ebben nincs rendszer, nincs valódi ok, nem függ sem attól amit teszel, vagy nem teszel. A másik szimpán csak ilyen. Teljesen összezavarodsz, kifordulsz magadból, olyan dolgokat teszel, amit normális tudatállapotban ( nem az elvonás alatt) soha nem tennél meg.

A másik félnek pontosan ez a célja ezzel, hogy megtegyél neki mindent, kérdés nélkül, akkor gyere amikor neki jó és akkor pucolj el (szintén) mikor neki jó. Egy ilyen kapcsolat idővel CSAK ÉS KIZÁRÓLAG ROSSZABB lesz. Nem lesz semmitől sem jobb. A másik nfél nem fog meggyógyulni, csak ka ő akar, és akkor is akár évek terápiás munkájának a kérdése. Te viszont minél tovább maradsz benne, annál nehezebb kilépni. Az elengedése egy ilyen kapcslaltnak pontosan olyan nehéz és hosszú folyamat, mint az alkoholról és a drogról való leszokás. Mivel a hormonrendszerre van hatása a stresszhormonok teremelődése kiváltja az igényt a "drogodra" Sajnos, tényleg olyan fizikai tüneteket, fájdalmakat produkál, mintha elvonón volnál. Nincs mese, túl kell rajta esni, minél hamarabb, mert akkor kisebb az esélye, hogy tönkreteszi a testedet és a lelkedet.

Hogy miért választunk ilyen kapcsolatokat? Ha valaki a másik jóváhagyásától, elismerésétől függően tartja jónak és szerethetőnek magát, ,könnyen bele tud esni egy ilyen csapdába. Amikor nincs reális önértékelésünk ( és reális rálátásunk a másik félre sem) akkor elfogadjuk igaznak, valósnak, ha a másik elutasít, eldob mint egy koszos zoknit, átejt, egyszerűen ignorál bennünket, és elkezdjük keresni magunkban a hibát.

Nos, a mondás is úgy tartja, hogy aki keres az talál, szóval amikor elkezded egy ilyen helyzetben keresni magadban a hibát, garantálom, hogy találni is fogsz. És ilenkor megindul az ördögi kör. Hogy kijavítsd a hibádat, mindent megteszel, eltúrsz és még alább mész saját magadnak, elvégre Te vagy a hibás. Meg kell, hogy NEM VAGY HIBÁS! Ha elkezded végre tisztelni magadat, reálisan értékelni akkor nem fogsz pitizni senkinek semmiért. Akkor az ilyen emberek nem is fognak megtalálni.

A függőségre való hajlamosságot sajnos hozzuk a családból, otthonról, hiszen bárki akinek volt otthon függő személy a családban. vagy beteg családtag akiről gondoskodni kellett, esetleg túl korán kellett felnőnie, ezeket a jegyeket magán viseli, és kodepedenssé (társfüggővé válik) Ez nem azt jelenti, hogy nem tudok társ nélkül élni, sokkal inkább azt, hogy az önbecsülésem az önértékelésem, az érzéseim, az, hogy mit gondolok magamról, mit és mikor teszek/ vagy nem teszek a saját életemben, azt függővé teszem attól, hogy mások mit mondanak, gondolnak, éreznek, milyen problémájuk van, éppen most milyen ing van rajtuk.... Ugye nem hangzik jól? Ez a probléma rengeteg embert érint, még ha nem is ilyen szélsőségesen. Az önbecsülés növelésével, a minta felismerésével és tudatosításával már is sok mindent tettél a magad érdekében.

A megoldás, hogy dolgozz magadon, és ne bántsd magad az ilyen kapcsolatokkal, és az ilyen embereknek törénő megfeleléssel!