Női sorsok-női minták-hiedelmek
A patriarchális társadalmi minták hatása a női sorsokra.
Tudattalan hiedelmek a történelem tükrében
Érdekes történelmi tény, hogy az őskorban a nők kevésbé voltak alárendeltek, mint a később korokban. Ebben az időszakban alapvetően a matriarchális társadalom volt a jellemző. Az anyák voltak a központban, irányították és szervezték a közösség életét. Az " Ősanya" imádata és kultusza egészen az i.sz 5-6. sz-ig jellemző volt. A létfenntartás a mindennapokban ugyanolyan szerepet szánt a nőknek, mint a férfiaknak, így az egyenrangúsága is jellemzőbb volt.
Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést, felfedezték az első mesterségeket, megindult a cserekereskedelem, nagy népességrobbanás következett be. A férfiak dominanciája a termelésben-kereskedelemben egyre nőtt, nem beszélve arról, hogy a mezőgazdaság megjelenése, a termőterületek növelése iránti igény beindította a hódító háborúkat, így a férfiak szerepe folyamatosan nőtt a család fenntartásában. Az állam szervezése is innentől átvándorolt a férfiak kezébe, így a nő fokozatosan - és nagyon hosszú időre- alárendelt szerepbe került.
Bizonyára nagyon sokan megtapasztalták már az életükben a férfiaktól való valamilyen szintű függést ( pl.: apa, férj, főnök, báty)
" A férfiaktól függ az életben maradásom"
" Csak a férfiak által lehet biztonságos életem"
" Nem vagyok képes teremteni / nem lehet,/ nem szabad nekem teremteni"
" Csak a férfiak képesek a család számára teremteni"
"A politika a férfiaknak való/ a férfiak kiváltsága"
"Az üzlet / kereskedelem a férfiak kiváltsága"
Ezeknek a tudattalan hitrendszereknek a hatására nőként képtelenek vagyunk egyedül helytállni az életben, nem tudjuk a sorsunkat irányítani, küzdünk a munkahelyi, pénzügyi kihívásokkal.
A nők élete a patriarchális társadalomban
Az első civilizációkban az írástudó férfiak magukhoz ragadták a hatalmat, és a nő a férfi tulajdona lett. A háborúk folyamán még az első rabszolgák is nők voltak.
Innen is eredhetnek a :
"Szolgálom kell"
" Lehetetlen egyedül döntenem a sorsomról"
" Mások döntenek helyettem/rólam" hitrendszerek
Az ókorban is jellemző volt ez, hiszen a nőkről kezdetben az apjuk, majd a férjük döntött. A nő hivatása a háztartás vezetése, majd a gyerekek nevelése volt.
Talán nem véletlen, hogy sok nő a mai napig nem tud a munkájában kiteljesedni. A házimunka és a gyermeknevelés még ma is sok családban a nő "feladata"
A jellemző hitrendszerek ezek:
" A nőnek nem lehet más elképzelése,/ életcélja, / hivatása/ lehetősége a gyermeknevelésen és a háztartáson kívül"
Bizonyára soka anya tapasztalja, hogy a gyermeke megszületése után befullad a karrierje. Sokan egyáltalán nem találnak a munkát. Olyan családi helyzet alakul ki
(pl.:gyerek/szülő betegsége) ami egyszerűen lehetetlenné teszi a munkába állást. Sokan a gyerekszülés előtti nagyon jó pozícióból egyszerűen a semmi kerülnek.
A "sötét" középkortól a felvilágosodásig
A középkorban sokkal kevesebb nő volt mint férfi. Azt gondoltam, hogy ettől a nő becses érték lett. De sajnos nem. A szegény családokban lánynak születni nem volt "leányálom". Általában 30 évig éltek a nők, és 12 évesen férjhez adták őket. Sorsukról teljes mértékben az apjuk, majd a férjük döntött és bizony keményen meg kellett szolgálni az ételt.
A lányok annyira értéktelenek voltak, hogy megszületésük után egyszerűen nem gondoskodtak róluk, és hagyták meghalni őket.
Ennek a mintának a hatása ma is érezhető. Magam is tapasztaltam, hogy nagyon sok családban az apa még mindig fiút vár.
Ennek "köszönhetjük" :
"Nőként sanyarú az élet."
"Nőnek lenni szenvedés."
"Kevesebbet érek egy férfinál."
" Nem örülnek nekem."
" Be kell bizonyítanom hogy érek annyit mint egy férfi." programokat.
Az ipari forradalom hatása
Érdekes, hogy a ma futó esélyegyenlőségi programok apropóját az ipari forradalom rakta le.
Az 1800-as években az ipari termelés térhódításának köszönhetően egyre nagyobb igény merült fel a munkaerőre.
A nők tömegesen álltak munkába. Jó munkaerők voltak. Keményen dolgoztak, alkalmazkodtak a sokszor embertelen körülményekhez. A munkaadó önkényesen szabhatta meg a munkaidőt, és ami a hab a tortán.... tették ezt jóval kevesebb bérért mint a férfiak.
Sokan élünk ezekkel a programokkal:
" Kevesebb bért érdemlek mint a férfiak."
"Kevesebbet kaphatok mint a férfiak."
" Csak a férfiaknak vannak jogaik."
Az első nőmozgalmak
Az iparosodást követően az 1900-as években a társadalmilag előkelő osztályhoz tartozást jelentette, ha a nő otthon maradhatott. A feladata részben az volt, hogy a háztartást vezesse, és a gyerekeket nevelje. A feladatköre kibővülhetett a férj ügyeinek intézésével. Itt tehát már az előkelőség és a jómód jelének számított ha a nő otthon maradt.
Bizony...bizony...
" Akkor vagyok előkelő és tiszteletreméltó, ha nem dolgoznom."
" Ha nem dolgozom, az a gazdagság jele."
Elérkezett a XX. század de a nők még így sem irányíthatták a sorsukat. A nőmozgalmak alapvetően három fő célt fogalmaztak meg:
- A nők gazdasági helyzetének (kiszolgáltatottságának) megváltoztatása.
- A nők magasabb szintű iskolázottsága.
- A nők szavazati joga.
A felszínen, a jogalkotásban, a társadalmi köztudatban ezek a problémák többé-kevésbé megoldódtak ugyan, de az évezredeken keresztül hozott tudattalan minták még akadályozzák a valódi megoldását ezeknek a helyzeteknek.
A történelmi minták jelenléte mellett a családból hozott ú.n. "generációs minták" tovább árnyalják a képet. A nagyanyáink, dédanyáink stb... nőiséggel kapcsolatos megélt egyéni sorsa tudattalanul dolgozik bennünk, és csak azt tapasztaljuk, hogy végeérhetetlenül járunk körbe-körbe az anyaság-nőiség-munka útvesztőjében.
A ThétaHealing segítségével a konzultációk során feltárhatóak a bennünk rejlő női-sors mintázatok, és a megfelelő pozitív érzelmek betöltésével ezeket megváltoztathatóak. Ennek eredményeként egyre harmonikusabban tudjuk megélni a család-és munka egyensúlyát, és teljesedhetünk ki nőként minden életterületünkön.
Egy-egy ilyen "munka" nemcsak a saját életünkre van hatással, hiszen minél többen töröljük ezeket a hitrendszereket a kollektív tudat tisztul és ha ügyesek vagyunk...a gyermekeinknek- unokáinknak-dédunokáinknak már nem kell ezekkel a problémákkal szembesülniük.
Feladat:
Gondolkodjatok el a családotokra jellemző női sorsokról. Hogyan élt a nagymama, dédnagymama? Milyen jellemző mondatokat hallottatok a nők-férfiak feladatáról, szerepeiről, megítélésről gyerekként?
Sokat megtudhattok belőle a tudattalan hitrendszereitekről.
Jó munkát!
#thetahealing, #generációsminták
Tetszett a cikk? Szeretnél még több hasznos tartalmat kapni?
Iratkozz fel a hírlevelemre!